EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS ÉS FIZIKAI EGÉSZSÉG

Tudományos kutatások eredményei arra utalnak, hogy az étrendünk hatással lehet a krónikus betegségek kialakulásának kockázatára – növelhetik, de csökkenthetik is azt például az elhízás, a szívbetegség, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a csontritkulás, de még a daganatos betegségek néhány formájánál is. Ezen betegségek kialakulásában markáns szerepe lehet az életmódot érintő tartósan kedvezőtlen döntéseknek, mint például a feldolgozott élelmiszerek, rossz zsírok magas arányú fogyasztása, a nagy mennyiségű alkohol, nikotin használat. Ezzel ellentétben, az ételek és az étrend-kiegészítők megfelelő megválasztása segíti a mindennapi egészséget és a hosszú élettartamot. Az Európai Élelmiszer információs Tanács (European Food Information Council, EUFIC) olyan étrendre vonatkozó irányelveket dolgozott ki, melyeket...

ÉTRENDRE VONATKOZÓ IRÁNYELVEK

Gyakorlatilag az összes európai étrendre vonatkozó irányelv hasonló kategóriákat tartalmaz, melyet általában az egyszerűbb megértés érdekében valamilyen vizuális elrendezésben jelenítenek meg. A következő egy példa Görögországból, mely a mediterrán diéta ételpiramisát szemlélteti: Zöldségek: Sok zöld és leveles zöldség fogyasztása javasolt. Korlátozott mennyiségű burgonya fogyasztása célszerű, mert ez tele van gyorsan emészthető keményítővel, mely hirtelen, hullámvasútszerűen változtatja meg a vércukorszintet, akárcsak a finomított gabonák és az édességek. Ezek a vércukor- és inzulinszintben megfigyelhető kiugrások rövid távon éhséghez és túlevéshez vezetnek, hosszú távon súlygyarapodáshoz, 2-es típusú cukorbetegséghez, szívbetegséghez, vagy más, krónikus betegséghez. Gyümölcsök: Válasszon változatosan gyümölcsöket, minden nap. Teljes kiőrlésű gabonák: Fogyasszon...

HOGYAN BEFOLYÁSOLJA A TÁPLÁLKOZÁS ÉS AZ ÉLETMÓD A VISELKEDÉST?

Biztosan hallottuk már a régi mondást: „Az vagy, amit megeszel”. Az orvostudománynak egyre nagyobb a tudásbázisa arról, hogy vannak „jó” és „rossz” ételek, melyek befolyásolhatják az elhízás, a cukorbetegség, vagy éppen a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának kockázatát. Mi történne, ha azt mondanánk, hogy amit megeszünk, az az agyműködést is befolyásolhatja? Bár ezen a ponton nem lehetünk bizonyosak benne, hogy ez hogyan is történik. Amit tudunk, hogy meggyőző bizonyítékok szólnak amellett, hogy különböző táplálkozási faktorok káros vagy védő hatással lehetnek olyan viselkedésformákra is, melyek az impulzivitáshoz, kompulzivitáshoz kapcsolódnak. Az egyelőre még nem világos, hogy a speciális (de gyakori) táplálkozási intervenciók valóban működnek-e...

A TÁPLÁLKOZÁS HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA A MENTÁLIS EGÉSZSÉGRE

Napjainkban a táplálkozási pszichiátria irányzata kezdeti fázisban van, és az is elképzelhető, hogy egy jelentős és fontos új utat jelent majd a mentális egészségügyi ellátásban [4]. Számos tanulmány rámutatott már a táplálkozás és a mentális egészség közti erőteljes kapcsolatra, és alátámasztotta a bél-agy tengely koncepcióját, miszerint az agy és a bél kétirányú kommunikációt folytat egymással. Az Eat2beNICE élen jár ennek a témakörnek a kutatásában, és ennek keretein belül számos klinikai vizsgálat történik annak érdekében, hogy ez a terület fejlődhessen, újabb információkat nyerjünk. Az Eat2beNICE négy klinikai vizsgálata a következők hatásait vizsgálja: Mediterrán diéta Eliminációs diéta Probiotikumok Multivitaminok, ásványi anyagok A...

AZ AGY-BÉL TENGELY: AZ EGÉSZSÉGES ÉTREND ÉS A MENTÁLIS EGÉSZSÉG KAPCSOLATA

Azt is szeretnénk megérteni, hogy az ételek, vagy az egyes diéték hogyan képes befolyásolni az agyunk működését, és mentális egészségünket. Ezért tanulmányozzuk az bél-agy tengelyt. Az agyunk és a bélrendszerünk kapcsolatban vannak egymással és „beszélgetnek”, mely egy olyan kétirányú kommunikációt jelent, amely a fertőzésektől, az émelygésen át a hangulatig, stressz szintig mindenre kiterjedő információhalmazt tartalmaz. Erre a kétirányú kapcsolatra hivatkozunk bél-agy tengelyként. A közelmúltban a bélben élő baktériumokra (bél mikrobióta) úgy kezdtek el tekinteni, mint potenciálisan fontos mechanisztikus közreműködőkre a bél-agy tengelyben, a viselkedésben, valamint a mentális egészségben és betegségekben. Mindez két ok miatt releváns: A bél mikrobióta olyan anyagokat...

MENTÁLIS EGÉSZSÉG – MI IS EZ?

A mentális egészség magában foglalja, hogy az egyén szubjektíven jól érzi magát, képes a munkahelyi, az otthoni és a közösségi színtereken megfelelő funkcionálásra, produktivitásra, valamint képes a mindennapi életben megjelenő stresszel való megküzdésre [1]. A mentális egészséghez hozzátartozik az is, hogy képesek vagyunk szabályozni a gondolatainkat, érzelmeinket, viselkedésünket, valamint hatással tudunk lenni a fizikai és mentális jól-létünkre, az életkörülményeinkre, a szociális és munkahelyi környezetünkre. Itt bővebben olvashat a mentális egészségről. A mentális egészségünk egy fontos része az általános egészségünknek, mely nemcsak a betegség hiányát jelenti. Mint egy létfontosságú erőforrás, megteremti a lehetőséget számunkra, hogy hosszú és eredményes életet élhessünk, produktívan...

MENTÁLIS BETEGSÉG VAGY MENTÁLIS ZAVAR – MI EZ?

Amennyiben a mentális egészséggel kapcsolatos problémák jelentős distresszt, vagy károsodást okoznak egy egyénnek, mentális betegségről, vagy mentális zavarról beszélünk. Csakúgy, mint bármely más betegség esetén, a mentális zavarral küzdőnek is orvoshoz szükséges fordulnia. A mentális zavarokat különböző kategóriákra bontjuk, a megjelenő viselkedéses, és emocionális tünetek alapján. Szorongásos zavarok Viselkedészavarok Táplálkozási- és evészavarok Szerhasználati zavarok Hangulatzavarok Kényszeres és kapcsolódó zavarok Személyiségzavarok Pszichotikus zavarok Szuicid magatartás Traumával és stresszorral összefüggő zavarok A mentális betegség kialakulásában számos faktor szerepet játszhat, beleértve biológiai, genetikai tényezőket, pszichés hatásokat (pl. traumatikus élmény, gyermekkori hatások), illetve szociális tényezőket (pl. társadalmi-gazdasági helyzet, környezeti feltétele). Az Egészségügyi Világszervezet (WHO)...

IMPULZIVITÁS ÉS KOMPULZIVITÁS

Az Eat2beNICE kutatásai az impulzivitásra és kompulzivitásra irányulnak. A maladaptív vagy a kontrollálatlan impulzivitás, valamint a kompulzivitás mentális zavarok részét is képezik, jelentős nehézséget okozó tünet lehet például ADHD-ban, bipoláris zavarban, szerhasználati zavarokban, evészavarokban, kényszeres zavarokban, autizmus spektrum zavarban. A magas impulzivitás- és kompulzivitásszint rendkívül káros is lehet, növeli például a bűncselekmények elkövetésének, a sérüléseknek, valamint a halálozásnak a kockázatát [5]. Az impulzivitást úgy is meghatározhatjuk, mint a hirtelen, kiszámíthatatlan cselekvésre való tendenciát, melynek során nem történik meg a következmények megfontolása [6–7]. Itt bővebben olvashat az impulzivitásról. A kompulzivitás olyan visszatérő és a funkcionalitást károsító nyílt vagy rejtett maladaptív viselkedés,...

NEMI KÜLÖNBSÉGEK A MENTÁLIS EGÉSZSÉGBEN

A nemi különbségek a társadalmilag problémás viselkedéseknél – mint például agresszivitás, kriminalitás, szerhasználat, játékszenvedély – is megmutatkoznak. Úgy tűnik, a férfiak valamelyest sérülékenyebbek lehetnek ezekre a viselkedésformákra, mint a nők: szenzitívebbek a jutalmazásra, és kockázatvállalásra, illetve kevésbé hatékony a viselkedésgátlásuk, nagyobb preferenciát mutatnak az azonnali, mint a késleltetett jutalom irányába, és nagyobb eséllyel ismétlik is ezeket a viselkedésformákat [10]. A magasabb előfordulási gyakoriság miatt, a maladaptív viselkedésformákat nagyobb arányban vizsgálták férfiaknál, mint nőknél, így az információk egyelőre hiányosak. Az ezekben a viselkedésformákban szerepet játszó nemre specifikus biológiai faktorok átfogóbb megértése talán segítene az intervenciók fejlesztésében. Még mindig nagyon keveset tudunk...