A mentális egészség magában foglalja, hogy az egyén szubjektíven jól érzi magát, képes a munkahelyi, az otthoni és a közösségi színtereken megfelelő funkcionálásra, produktivitásra, valamint képes a mindennapi életben megjelenő stresszel való megküzdésre [1]. A mentális egészséghez hozzátartozik az is, hogy képesek vagyunk szabályozni a gondolatainkat, érzelmeinket, viselkedésünket, valamint hatással tudunk lenni a fizikai és mentális jól-létünkre, az életkörülményeinkre, a szociális és munkahelyi környezetünkre. Itt bővebben olvashat a mentális egészségről.
A mentális egészségünk egy fontos része az általános egészségünknek, mely nemcsak a betegség hiányát jelenti. Mint egy létfontosságú erőforrás, megteremti a lehetőséget számunkra, hogy hosszú és eredményes életet élhessünk, produktívan tudjunk működni, ki tudjuk elégíteni az alapvető igényeinket, el tudjuk érni a céljainkat.
MENTÁLIS BETEGSÉG VAGY MENTÁLIS ZAVAR – MI EZ?
Amennyiben a mentális egészséggel kapcsolatos problémák jelentős distresszt, vagy károsodást okoznak egy egyénnek, mentális betegségről, vagy mentális zavarról beszélünk. Csakúgy, mint bármely más betegség esetén, a mentális zavarral küzdőnek is orvoshoz szükséges fordulnia.
A mentális zavarokat különböző kategóriákra bontjuk, a megjelenő viselkedéses, és emocionális tünetek alapján.
- Szorongásos zavarok
- Viselkedészavarok
- Táplálkozási- és evészavarok
- Szerhasználati zavarok
- Hangulatzavarok
- Kényszeres és kapcsolódó zavarok
- Személyiségzavarok
- Pszichotikus zavarok
- Szuicid magatartás
- Traumával és stresszorral összefüggő zavarok
A mentális betegség kialakulásában számos faktor szerepet játszhat, beleértve biológiai, genetikai tényezőket, pszichés hatásokat (pl. traumatikus élmény, gyermekkori hatások), illetve szociális tényezőket (pl. társadalmi-gazdasági helyzet, környezeti feltétele).
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a mentális betegségek aránya növekszik, terhet ró az egészségre, és jelentős társadalmi, emberi jogi, valamint gazdasági következményekkel jár a világ minden országában. Egyelőre nem teljesen világos, hogy ezen adatok alakulása a pontosabb azonosításnak és diagnózis felállításnak köszönhető-e, vagy a környezeti, genetikai változásoknak, az öregedő társadalomnak és a várható élettartam változásának, vagy gazdasági, politikai stressz játszik-e közre benne.
IMPULZIVITÁS ÉS KOMPULZIVITÁS
Az Eat2beNICE kutatásai az impulzivitásra és kompulzivitásra irányulnak. A maladaptív vagy a kontrollálatlan impulzivitás, valamint a kompulzivitás mentális zavarok részét is képezik, jelentős nehézséget okozó tünet lehet például ADHD-ban, bipoláris zavarban, szerhasználati zavarokban, evészavarokban, kényszeres zavarokban, autizmus spektrum zavarban. A magas impulzivitás- és kompulzivitásszint rendkívül káros is lehet, növeli például a bűncselekmények elkövetésének, a sérüléseknek, valamint a halálozásnak a kockázatát [5].
Az impulzivitást úgy is meghatározhatjuk, mint a hirtelen, kiszámíthatatlan cselekvésre való tendenciát, melynek során nem történik meg a következmények megfontolása [6–7]. Itt bővebben olvashat az impulzivitásról. A kompulzivitás olyan visszatérő és a funkcionalitást károsító nyílt vagy rejtett maladaptív viselkedés, mely egy megszokott, vagy sztereotip úton zajlik le, merev szabályok szerint, vagy valamilyen rettegett esemény, negatív következmény elkerülése érdekében [8]. Itt bővebben olvashat az kompulzivitásról.
Még ha nagyon eltérőnek is tűnnek, az impulzivitás és a kompulzivitás is osztozik a kontrollhiány érzésében,emellett a gondolatok és a viselkedés diszfunkcionális gátlásához hasonló neurális mechanizmusok is köthetőek [9]. Elmondható, hogy nagyon keveset tudunk még arról, hogy hogyan csökkenthető az impulzivitás és a kompulzivitás szintje, illetve hogy hogyan lehet kivédeni, hogy ezek a vonások kárt okozó mértékűvé váljanak. Az Eat2beNICE kutatói konzorcium az étrend, a szocio-ökonómiai státusz, és a genetika szerepét is vizsgálja az impulzivitáshoz és kompulzivitáshoz fűződő problémák kialakulásában és megelőzésében.
NEMI KÜLÖNBSÉGEK A MENTÁLIS EGÉSZSÉGBEN
A nemi különbségek a társadalmilag problémás viselkedéseknél – mint például agresszivitás, kriminalitás, szerhasználat, játékszenvedély – is megmutatkoznak. Úgy tűnik, a férfiak valamelyest sérülékenyebbek lehetnek ezekre a viselkedésformákra, mint a nők: szenzitívebbek a jutalmazásra, és kockázatvállalásra, illetve kevésbé hatékony a viselkedésgátlásuk, nagyobb preferenciát mutatnak az azonnali, mint a késleltetett jutalom irányába, és nagyobb eséllyel ismétlik is ezeket a viselkedésformákat [10].
A magasabb előfordulási gyakoriság miatt, a maladaptív viselkedésformákat nagyobb arányban vizsgálták férfiaknál, mint nőknél, így az információk egyelőre hiányosak. Az ezekben a viselkedésformákban szerepet játszó nemre specifikus biológiai faktorok átfogóbb megértése talán segítene az intervenciók fejlesztésében. Még mindig nagyon keveset tudunk az étrendben, testmozgásban megjelenő nemi különbségekről, valamint arról, hogy ezek a faktorok hogyan gyakorolnak hatást a férfiak és a nők viselkedésére. Az Eat2beNICE konzorcium kutatása ezért kifejezetten összpontosít a férfiak és a nők közötti különbségekre is, amikor azt vizsgálja, hogy az étkezés és az életmód hogyan befolyásolja az impulzivitást és a kompulzivitást.
Egyre több tudományos bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a táplálkozás és az életmód jelentős hatással lehet a mentális egészségünkre. Tekintse meg az egészséges táplálkozással kapcsolatos hasznos információinkat.
Fontos, hogy mielőtt speciális diétákat kezelésként lehetne alkalmazni, elsőként alaposan tesztelni kell őket klinikai vizsgálatok során. Az Eat2beNICE kutatási konzorcium célja olyan úttörő, klinikai vizsgálatok lefolytatása, melyek bizonyítékként szolgálnak arra, hogy a táplálkozás, az életmód, illetve a mentális egészségünk hogyan van kapcsolatban egymással.