Tudományos kutatások eredményei arra utalnak, hogy az étrendünk hatással lehet a krónikus betegségek kialakulásának kockázatára – növelhetik, de csökkenthetik is azt például az elhízás, a szívbetegség, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a csontritkulás, de még a daganatos betegségek néhány formájánál is. Ezen betegségek kialakulásában markáns szerepe lehet az életmódot érintő tartósan kedvezőtlen döntéseknek, mint például a feldolgozott élelmiszerek, rossz zsírok magas arányú fogyasztása, a nagy mennyiségű alkohol, nikotin használat. Ezzel ellentétben, az ételek és az étrend-kiegészítők megfelelő megválasztása segíti a mindennapi egészséget és a hosszú élettartamot. Az Európai Élelmiszer információs Tanács (European Food Information Council, EUFIC) olyan étrendre vonatkozó irányelveket dolgozott ki, melyeket Európa-szerte számos ország hasznosít, a nemzeti kultúrához, élelmiszer preferenciákhoz és az elérhetőségükhöz igazítva [1].
Az ajánlásoknál közös metszet, hogy hangsúlyozzák a sok gyümölcs és zöldség, továbbá a komplex szénhidrátok fogyasztásának fontosságát, emellett olyan élelmiszerek választását javasolják, melyekben kevesebb a telített zsír, illetve kisebb a só-, és a cukortartalom. Bár a részletek nagyon eltérőek lehetnek országonként és kultúránként, számos hasonlóság van az európai irányelvekben [2].
ÉTRENDRE VONATKOZÓ IRÁNYELVEK
Gyakorlatilag az összes európai étrendre vonatkozó irányelv hasonló kategóriákat tartalmaz, melyet általában az egyszerűbb megértés érdekében valamilyen vizuális elrendezésben jelenítenek meg.
A következő egy példa Görögországból, mely a mediterrán diéta ételpiramisát szemlélteti:
Zöldségek: Sok zöld és leveles zöldség fogyasztása javasolt. Korlátozott mennyiségű burgonya fogyasztása célszerű, mert ez tele van gyorsan emészthető keményítővel, mely hirtelen, hullámvasútszerűen változtatja meg a vércukorszintet, akárcsak a finomított gabonák és az édességek. Ezek a vércukor- és inzulinszintben megfigyelhető kiugrások rövid távon éhséghez és túlevéshez vezetnek, hosszú távon súlygyarapodáshoz, 2-es típusú cukorbetegséghez, szívbetegséghez, vagy más, krónikus betegséghez.
Gyümölcsök: Válasszon változatosan gyümölcsöket, minden nap.
Teljes kiőrlésű gabonák: Fogyasszon teljes kiőrlésű gabonákat (zabpehely, teljes kiőrlésű kenyér, barna rizs). A feldolgozott gabonafélék a burgonyához hasonlóan magas keményítőtartalommal rendelkeznek, és hirtelen emelik meg a vércukorszintet, mely káros lehet az egészségre.
Fehérjék: Fókuszáljon a csirkehúsra, halra, diófélékre, babra, és a nem állati eredetű fehérjékre. Csökkentse a vöröshúsok fogyasztását, és kerülje a feldolgozott húsokat, mivel már ezek kis mennyiségű rendszeres fogyasztása is növeli a szívbetegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, a vastagbélrák, valamint a súlygyarapodás kockázatát.
Egészséges olajok: Korlátozza a vaj és a transzzsírok fogyasztását. Használjon olíva-, repce-, és egyéb növényi olajokat a főzéshez, valamint a salátákhoz, mivel ezek az egészséges zsírok csökkentik a káros koleszterin szintjét, és jót tesznek a szívnek.
Víz: Igyon vizet, teát, vagy kávét (kevés cukorral, vagy anélkül). Korlátozza a tej és tejtermék fogyasztást (1-2 adag naponta), valamint a gyümölcslé fogyasztást (egy kis pohár naponta), valamint kerülje a cukros italokat.
A mediterrán diétáról itt olvashat bővebben.
HOGYAN BEFOLYÁSOLJA A TÁPLÁLKOZÁS ÉS AZ ÉLETMÓD A VISELKEDÉST?
Biztosan hallottuk már a régi mondást: „Az vagy, amit megeszel”. Az orvostudománynak egyre nagyobb a tudásbázisa arról, hogy vannak „jó” és „rossz” ételek, melyek befolyásolhatják az elhízás, a cukorbetegség, vagy éppen a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának kockázatát.
Mi történne, ha azt mondanánk, hogy amit megeszünk, az az agyműködést is befolyásolhatja? Bár ezen a ponton nem lehetünk bizonyosak benne, hogy ez hogyan is történik. Amit tudunk, hogy meggyőző bizonyítékok szólnak amellett, hogy különböző táplálkozási faktorok káros vagy védő hatással lehetnek olyan viselkedésformákra is, melyek az impulzivitáshoz, kompulzivitáshoz kapcsolódnak. Az egyelőre még nem világos, hogy a speciális (de gyakori) táplálkozási intervenciók valóban működnek-e. Még fontosabb, hogy nem igazán tudjuk, hogy mekkora lesz ezeknek a nem-farmakológiai intervencióknak a hatása, hatásnagysága, mely alapján felmerül a kérdés: Javíthatjuk-e az étrendünk és életmódunk változtatásával az általános agyi működésünket, és mentális egészségünket?
A TÁPLÁLKOZÁS HATÁSÁNAK VIZSGÁLATA A MENTÁLIS EGÉSZSÉGRE
Napjainkban a táplálkozási pszichiátria irányzata kezdeti fázisban van, és az is elképzelhető, hogy egy jelentős és fontos új utat jelent majd a mentális egészségügyi ellátásban [4]. Számos tanulmány rámutatott már a táplálkozás és a mentális egészség közti erőteljes kapcsolatra, és alátámasztotta a bél-agy tengely koncepcióját, miszerint az agy és a bél kétirányú kommunikációt folytat egymással. Az Eat2beNICE élen jár ennek a témakörnek a kutatásában, és ennek keretein belül számos klinikai vizsgálat történik annak érdekében, hogy ez a terület fejlődhessen, újabb információkat nyerjünk.
Az Eat2beNICE négy klinikai vizsgálata a következők hatásait vizsgálja:
AZ AGY-BÉL TENGELY: AZ EGÉSZSÉGES ÉTREND ÉS A MENTÁLIS EGÉSZSÉG KAPCSOLATA
Azt is szeretnénk megérteni, hogy az ételek, vagy az egyes diéték hogyan képes befolyásolni az agyunk működését, és mentális egészségünket. Ezért tanulmányozzuk az bél-agy tengelyt.
Az agyunk és a bélrendszerünk kapcsolatban vannak egymással és „beszélgetnek”, mely egy olyan kétirányú kommunikációt jelent, amely a fertőzésektől, az émelygésen át a hangulatig, stressz szintig mindenre kiterjedő információhalmazt tartalmaz. Erre a kétirányú kapcsolatra hivatkozunk bél-agy tengelyként. A közelmúltban a bélben élő baktériumokra (bél mikrobióta) úgy kezdtek el tekinteni, mint potenciálisan fontos mechanisztikus közreműködőkre a bél-agy tengelyben, a viselkedésben, valamint a mentális egészségben és betegségekben.
Mindez két ok miatt releváns:
- A bél mikrobióta olyan anyagokat termel – mint például esszenciális aminosavak -, melyek közvetlen hatással lehetnek az agyunkra.
- A bél mikrobiótánk felépítése, működése attól függ, hogy mit eszünk.
Mindez azt jelenti, hogy amennyiben azonosítani és változtatni tudjuk a bél mikrobiótánk felépítését (például diéta által), elméletileg valamelyest módosíthatjuk az agyunk működését is. Az Eat2beNICE konzorcium azt tanulmányozza, hogy ez hogyan működhet